Borstílus

Pannon névvel készülhet, fehér-, rozé- és vörösbor egyaránt, valamint pezsgő és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor is. A borokra általánosságban a mérsékelt, közepes savtartalom, vörösborok esetén kifejezett, de finom szemcsés tanninstruktúra jellemző. A borok nagyrészt testesebbek, és gyakran melegséget, érett gyümölcsösséget sugároznak.

Termőhely

A Pannon borrégió a Duna, a Dráva és a Balaton által határolt dombvidéken található, a közülük kiemelkedő Villányi-hegység illetve a Mecsek déli oldalain négy borvidéket foglal magába: a Pécsi, a Villányi, a Szekszárdi és a Tolnai borvidéket. A tagolt felszínnek köszönhetően a táj mikroklímája változatos, területe Magyarország egyik legrégebbi bortermelő vidéke. Először a kelták, majd a rómaiak honosították meg hazánk területén, így a Pannon borvidéken is, a szőlőtermesztést. Az előkerült leletek is alátámasztják a bortermelés jelentőségét ezen a területen. A XVIII. században a borrégió területére települt németek tovább fejlesztették a helyi borkultúrát, az ekkor betelepülő rácok pedig elterjesztették a Kadarka termesztését. A régió inkább vörösborairól ismert, de a siklósi, valamint a tolnai és mecseki területeken fehér fajták vannak többségben.

Klíma

Az éghajlata kontinentális, amit délről érkező mediterrán hatások nagymértékben befolyásolnak. Évi átlagos csapadékmennyiség: 600 mm. Évi átlagos középhőmérséklet: 11 °C

Talaj

A tolnai és a baranyai dombvidék alapkőzete agyagos, homokos üledéktalaj, amit lösz és vályog borít. Sok helyen lösz és vályogtalaj fedi a Villányi-hegység és a Mecsek mészkőtömbjeit is.

Fő szőlőfajták

kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot, cabernet franc, portugieser (kékoportó), chardonnay, olasz rizling, zöld veltelini, Zweigelt, pinot noir

Engedélyezett szőlőfajták területe (2019)

7517 ha